EU-megfelelőségi nyilatkozat ellenőrzése gépeknél

„Van rajta CE. Van tanúsítvány. Átment a vámkezelésen.” Három mondat, amellyel sok szállító lezártnak tekintené a gép megfelelőségéről szóló beszélgetést. A dokumentum komolynak látszik, a kereskedő magabiztos, a vámhatóság pedig nem tartóztatta fel az árut. A vevő ebből könnyen arra következtet: valaki már mindent ellenőrzött.

A gyakorlatban újra és újra látjuk ugyanezt. A gép megérkezik, a tulajdonos elővesz egy szállítótól kapott igazolást, és azt mondja: „A CE el van intézve.” A dokumentum elolvasásakor viszont kiderül, hogy jóval kevesebbet intéztek el annál, mint amit az ajánlatban ígértek. Felül nagy betűkkel „TANÚSÍTVÁNY”, mellette logó, irányelvszámok és CE-jelölés. Lejjebb már korlátozott vizsgálati terjedelemről, egyetlen mintadarabról vagy arról olvasunk, hogy a gyártónak még el kell végeznie a megfelelőségértékelést és ki kell állítania az EU-megfelelőségi nyilatkozatot.

Az egyik általunk elemzett dokumentum még a jelölés használatát is kifejezetten a megfelelő nyilatkozat elkészítéséhez és az alkalmazandó irányelvek teljesítéséhez kötötte. Vagyis maga az igazolás mutatott rá azokra a kötelezettségekre, amelyeket nem helyettesített. A kereskedő mégis úgy adta át, mintha választ adott volna arra, hogy a gép megfelel-e a követelményeknek, és teljes-e a dokumentáció.

Ha a szállító ismeri az igazolás korlátait, mégis a teljes gép megfelelőségének bizonyítékaként értékesíti, az nem szerencsétlen szóhasználat. Az a vevő tudatos félrevezetése. Ehhez még dokumentumot sem kell hamisítani. Elég egy valódi iratot olyan jelentéssel felruházni, amelyet az soha nem hordozott. Az apró betűs korlátozás nem teszi elfogadhatóvá az ajánlatban szereplő nagy hazugságot.

Az Európai Bizottság külön figyelmeztet az ilyen, jogszabályban nem szabályozott, gyakran önkéntes igazolásokra. Ezek azt a benyomást kelthetik, hogy az uniós jog szerinti megfelelőséget tanúsítják, miközben nem minősülnek annak igazolására elismert eljárásnak. Nem keverhetők össze a bejelentett szervezet által, a megfelelő eljárásban és hatáskörben végzett tanúsítással.

Ezután a gép átmegy a vámkezelésen, a szállító pedig új érvet kap: „Ha baj lenne, nem engedték volna be.” Beengedték. Ettől még nem igazoltak mindent, amit a kereskedő állított. A szabályok világosan szétválasztják a kérdéseket: a vámeljárásban történő szabad forgalomba bocsátás nem tekinthető az uniós jog szerinti megfelelőség bizonyítékának. Nem változtatja az önkéntes igazolást EU-megfelelőségi nyilatkozattá vagy EU-típusvizsgálati tanúsítvánnyá, és nem bővíti ki az elvégzett értékelés terjedelmét sem.

A vevő tehát átveheti a gépet, kifizetheti a szállítást és a közterheket, felállíthatja a berendezést a csarnokban, majd csak ekkor szembesülhet azzal, hogy a vásárlás előtt lobogtatott irat nem azt bizonyítja, amit állítottak róla. Ezért az EU-megfelelőségi nyilatkozat ellenőrzése azzal kezdődik, hogy egyáltalán nyilatkozatot kaptunk-e. Ezután következik a kiállító, a konkrét géphez való kapcsolat, az alkalmazott eljárás és a szállító által hivatkozott egyéb dokumentumok valódi jelentése.

A gép átment a vámkezelésen. Ez nem bizonyítja, hogy a kereskedő igazat mondott.

1. Először azt ellenőrizze, valóban nyilatkozatot kapott-e – a tanúsítvány nem helyettesíti

„Ez még jobb is, mint egy nyilatkozat. Független szervezet állította ki.” Ezzel könnyű elhitetni a vevővel, hogy a kért dokumentum helyett valami értékesebbet kapott. Ne kérdezzen tovább, inkább örüljön a külön tanúsításnak.

Csakhogy az EU-megfelelőségi nyilatkozat nem egy olcsóbb tanúsítvány. Nem helyettesíthető egy ismertebb logóval ellátott papírral. A gépekről szóló 2023/1230 rendelet, amelyet fő szabály szerint 2027. január 20-tól kell alkalmazni, eltérő feladatot ad ezeknek az iratoknak. Mielőtt aláírást, dátumot vagy azonosítót vizsgálnánk, tisztázni kell, milyen dokumentum van előttünk.

Az EU-típusvizsgálat eljárás, nem díszes cím

Az EU-típusvizsgálatot, vagyis a B modult a rendelet VII. melléklete határozza meg. A bejelentett szervezet a műszaki dokumentáció, valamint a tervezett gyártást képviselő teljes mintapéldány vizsgálata alapján értékeli a műszaki tervet. Nem elég, hogy valaki átfutotta a beküldött fájlokat, talált bennük néhány szabványszámot, majd kiadott egy megfelelőségről szóló, mutatós iratot.

Az EU-típusvizsgálati tanúsítványnak meghatározott tartalma van. Azonosítja a bejelentett szervezetet, a gyártót és az értékelt típust; tartalmazza a vonatkozó követelmények teljesítésére vonatkozó megállapítást, a dátumokat és az esetleges kiadási feltételeket. A súlyát az elvégzett eljárás adja, nem a fejléc betűmérete.

Ráadásul még a szabályosan lefolytatott EU-típusvizsgálat sem zárja le a teljes megfelelőségértékelést. A B+C útvonalon a típus értékelése után a gyártó biztosítja, hogy a sorozatban gyártott gépek megfeleljenek a jóváhagyott típusnak és a rendelet követelményeinek. Ezután kiállítja az EU-megfelelőségi nyilatkozatot. A szervezet a típust értékelte. A gyártó továbbra is azért felel, amit ténylegesen megépített és leszállított.

Az önkéntes igazolás nem válik kötelező tanúsítvánnyá a kereskedő kívánságára

Tegyük fel, hogy a vevő néhány kiválasztott vizsgálatról vagy egy dokumentációs áttekintésről kapott igazolást. A szállító ezt a teljes megfelelőségértékelési eljárás bizonyítékaként mutatja be. Amikor a vevő a nyilatkozatot kéri, jön a válasz: „Hiszen ott a tanúsítvány.”

Itt kell félretenni azt a kérdést, hogy mennyire hivatalosnak látszik a papír, és visszatérni ahhoz, hogy valójában mit igazol. Egy önkéntes igazolás szólhat kizárólag meghatározott vizsgálatokról. Egy vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazhat értékes mérési eredményeket. Ettől még egyik sem bizonyítja, hogy EU-típusvizsgálat történt, vagy hogy a gyártó kiállította az EU-megfelelőségi nyilatkozatot.

Ha a szállító ismeri ezeket a korlátokat, mégis kötelező tanúsítványként vagy a nyilatkozat helyettesítőjeként adja el az iratot, félrevezeti a vevőt. Nem „további biztonságot” kínál. Azt állítja, hogy elvégeztek olyan kötelezettségeket, amelyek teljesítését a dokumentum nem igazolja.

Nem kell meghamisítani a tanúsítványt. Néha elég hazudni arról, mire való.

Nem minden géphez kell típusvizsgálat, de minden géphez a megfelelő eljárás kell

Az egyik hibát ne javítsuk ki egy másikkal. A rendelet nem ír elő EU-típusvizsgálatot minden gépre. Az eljárás a termékkategóriától és a jogszabályban meghatározott feltételektől függ. Az I. mellékletben fel nem sorolt kategóriáknál belső gyártásellenőrzés is alkalmazható.

A bejelentett szervezet tanúsítványának hiánya tehát nem bizonyítja automatikusan a megfelelőség hiányát. A tanúsítvány megléte pedig nem garantálja automatikusan a megfelelőséget. Az első kérdés ezért nem az, hogy „van-e valamilyen tanúsítvány”. A helyes kérdés így hangzik: „Melyik megfelelőségértékelési eljárást alkalmazták, és hol van ennek a gépnek az EU-megfelelőségi nyilatkozata?”

Ha válasz helyett újabb önkéntes igazolást kapunk, az eredeti kérdés továbbra is nyitva marad.

Öt e-mail-melléklet nem pótolja azt az egy dokumentumot, amely még mindig hiányzik.

2. A gyártó létezik – csak nem tudja, hogy nyilatkozatot állított ki

A gyakorlatunkban előfordult, hogy egy kínai szállító egy valóban létező olasz vállalkozás nevére készített nyilatkozatot. Gyártóként tüntette fel, miközben a vállalkozás sem a gépről, sem adatainak ilyen felhasználásáról nem tudott.

Nem kellett fiktív céget kitalálni. Elég volt egy valódit felhasználni. Éppen ezért az internetes keresés könnyen megnyugtathatta a vevőt: a vállalkozás létezik, gépekkel foglalkozik, európai címe van. Első látásra tökéletes találat. Csakhogy ezzel a cég létezését igazolták, nem a leszállított géphez fűződő kapcsolatát.

A gyártó európai. Csak még nem tudja, hogy ennek a gépnek ő lett a gyártója.

Más cég adatai nem jelentenek meghatalmazást

A gépekről szóló rendelet előírja a gyártó és adott esetben a meghatalmazott képviselő feltüntetését. A nyilatkozatot a gyártó kizárólagos felelősségére adják ki. A dokumentumnak azt is jeleznie kell, kinek a nevében írták alá, továbbá tartalmaznia kell az aláíró személy adatait és aláírását.

Ezek a mezők nem arra valók, hogy olyan cégnév kerüljön beléjük, amely jól mutat az iratokon. Más vállalkozás nevében, annak tudta és felhatalmazása nélkül nyilatkozatot kiállítani a gyártó személyével való visszaélés. Nem dokumentációs szolgáltatás. Nem „segítség a CE-hez”. És nem olyan apró hiba, amelyet egy új lábléc megold.

Hasonló mechanizmust írt le az Ente Certificazione Macchine 2023. februári nyilvános figyelmeztetése. Az ügy a TCM-XB315 típusú hidraulikus fémhulladék-bálázó prés hamis nyilatkozatára vonatkozott. Egy olasz szervezetet a műszaki dokumentáció képviselőjeként tüntettek fel, amit az érintett egyértelműen cáfolt. Nem gyártóként nevezték meg – ez fontos különbség. A vevő azonban ebben az esetben is valódi szervezetet talált a dokumentumban, amelynek részvétele kizárólag papíron létezett.

A kínai gyártás önmagában nem csalás

Az adatokkal való visszaélést el kell választani a jogszerű bérgyártástól. Egy olasz vállalkozás megrendelheti a gép tervezését vagy gyártását Kínában, saját neve alatt hozhatja forgalomba, és teljesítheti a gyártói kötelezettségeket. Nem kell minden alkatrészt saját kezűleg megmunkálnia, és nem feltétlenül az ő csarnokában kell összeszerelni a berendezést.

Nem az a probléma, hogy a gyár Kínában van, a nyilatkozaton pedig olasz cégnév szerepel. Az a probléma, ha az olasz nevet a vállalkozás tényleges részvétele nélkül használják. Az első esetben a gyártó alvállalkozót vesz igénybe. A másodikban idegen adatokkal hitetik el a vevővel, hogy a gép mögött más szereplő áll. A különbséget nem lehet a származási országból kikövetkeztetni. A tényleges szerepeket kell igazolni.

Kérdezze meg a céget, ne csak azt az embert, aki elküldte az adatait

Kétség esetén a nyilatkozaton feltüntetett szervezetet a szállítótól függetlenül megállapított elérhetőségen kell megkeresni. Ne elégedjünk meg a gyanús dokumentumban szereplő e-mail-címmel vagy azzal a kapcsolattal, akit a kereskedő „európai emberünknek” nevez.

A megkereséshez csatoljuk a nyilatkozatot, a gép azonosító adatait és az adattábla fényképét. A kérdés pontosan erre az iratra és erre a gépre vonatkozzon: „Megerősítik-e, hogy Önök a megjelölt gép gyártói, és a mellékelt nyilatkozatot Önök vagy az Önök meghatalmazása alapján állították ki?” Ha a cég képviselőként szerepel, a szerep és a meghatalmazás terjedelmének megerősítését kérjük.

A „Dolgoznak-e kínai vállalatokkal?” kérdés túl tág. Kaphatunk rá teljesen igaz „igen” választ úgy, hogy továbbra sem tudunk semmit a vizsgált nyilatkozatról. A válasz hiánya önmagában még nem bizonyít hamisítást. Az egyértelmű cáfolat viszont nem jelentéktelen formai hiány. Ilyenkor tisztázni kell a valódi gyártót és a kijelentett megfelelőség alapját.

A cégnyilvántartás azt mutatja meg, hogy a vállalkozás létezik. Azt nem, hogy ki vállalt felelősséget a nevében.

3. A tanúsítvány száma stimmel, a gép típusa már nem

„Ellenőriztük a tanúsítványt. Benne van az adatbázisban.” Jó kezdet – feltéve, hogy a szám megtalálása után valaki a többi adatot is elolvasta.

Egy valódi dokumentumazonosító rákerülhet egy módosított iratra. Az is előfordulhat, hogy a szállító teljesen hiteles tanúsítványt küld, csak éppen egy másik termékhez. A kereső mindkét esetben megtalálja a számot. Azt azonban nem igazolja helyettünk, hogy a szállító a dokumentum tényleges terjedelmének megfelelően használja.

A szám marad, az adatok gazdát cserélnek

A TÜV Rheinland figyelmeztető listáján szerepel az AK 50352718 001 számú, légkompresszorra vonatkozó tanúsítvány. A kiállító szerint a dokumentumban megváltoztatták a cég nevét. Ez nem elméleti kockázat egy oktatási dián, hanem konkrét dokumentumazonosítóhoz kapcsolódó, konkrét manipuláció.

Aki csak a számot ellenőrzi, könnyen átsiklik fölötte. Megtalálja az adatbázisban, felismeri a termékkategóriát, és lezárja az ügyet. Pontosan azt a részt ellenőrizte, amelyet nem módosítottak.

Ezért a kapott másolat minden lényeges adatát össze kell vetni a kiállító információival: a dokumentum alanyát, a termékmegjelöléseket, a terjedelmet, a dátumokat, a változatot és a mellékleteket. Nem elég, hogy a jobb felső sarokban ugyanaz a karaktersor szerepel.

Egy tanúsítványszámot vizsgálat nélkül is át lehet másolni. Éppen ettől vonzó a csaló számára.

„Ugyanaz a sorozat.” Rendben, de melyik kialakítást értékelték?

A másik módszerhez még a fájlt sem kell átírni. Tegyük fel, hogy a szállító valódi EU-típusvizsgálati tanúsítványt mutat be egy meghatározott kialakítású préshez. A megrendelt változaton azonban megváltoztatták az anyag adagolását és a munkatér védelmi megoldásait. A dokumentumokból nem derül ki, hogy ezt a változatot is értékelték-e.

A kereskedő válasza: „Ugyanaz a sorozat, csak apró eltérések vannak.” A váz hasonló. A szín azonos. Mindössze az változott meg, hogyan juthat az ember a veszélyes mozgás közelébe. Nyilván apróság – különösen annak, aki soha nem fog a prés mellett dolgozni.

Az EU-típusvizsgálati tanúsítványnak azonosítania kell az értékelt típust, valamint az esetleges kiadási feltételeket. Mellékletei is lehetnek. A rendelet előírja azoknak a módosításoknak a további jóváhagyását is, amelyek befolyásolhatják a megfelelőséget vagy a tanúsítvány érvényességi feltételeit; ez az eredeti tanúsítvány kiegészítéseként történik.

Ez nem jelenti azt, hogy minden változathoz külön tanúsítvány kell. Azt jelenti, hogy az értékelt terjedelmet a dokumentumokból kell megállapítani, nem a katalógusban szereplő típusnevek hasonlóságából. Ha a szállító tudja, hogy az ajánlott kialakítást a tanúsítvány nem fedi le, mégis ennek ellenkezőjét állítja, tudatosan félrevezeti a vevőt. A tanúsítvány valódisága ezt nem menti fel.

Először dokumentumot hasonlítunk dokumentumhoz, utána dokumentumot a géphez

Az ellenőrzést két szinten érdemes elvégezni. Először a kapott másolatot kell összevetni a kiállító adataival. Vizsgáljuk a teljes dokumentumazonosítót, az érintett szervezetet, a típusokat, az értékelés terjedelmét, a dátumokat és az elérhető mellékleteket. Ha a nyilvános adatbázis csak rövidített bejegyzést mutat, a kiállítótól kell kérni a másolat hitelességének és terjedelmének megerősítését.

Ezután következik a dokumentumok és a leszállított berendezés összevetése. Az EU-megfelelőségi nyilatkozat azonosítóit egyeztetjük a gép jelöléseivel, a használati utasítással és a kiegészítő dokumentumokkal. Nemcsak a típusszámot, hanem a biztonság szempontjából lényeges kialakítást is ellenőrizzük.

A típusvizsgálati tanúsítvány típust azonosít, ezért nem szükségszerű, hogy minden legyártott példány sorozatszámát tartalmazza. Egy konkrét sorozatszám hiánya önmagában nem teszi használhatatlanná a tanúsítványt. A leszállított példány és a jóváhagyott típus közötti kapcsolatnak azonban bizonyíthatónak kell lennie.

A kiállítónak ezért ne csak azt a kérdést tegyük fel, hogy „Létezik-e ez a szám?” Kérdezzük inkább ezt: „A mellékelt másolat megfelel-e az Önök által kiadott dokumentumnak, és annak terjedelme kiterjed-e a megjelölt típusra és a leírt kialakításra?” Ezt már nehezebb egy keresési képernyőképpel elintézni.

A tanúsítvány arra terjed ki, amit értékeltek. Nem mindenre, ami a szállító katalógusában szerepel.

4. A szervezet bejelentett szervezet – de pontosan mire?

„Nézzék meg, rajta vagyunk az Európai Bizottság listáján.” A szállító elküldi a szervezet számát és a NANDO hivatkozását. A vállalkozás valóban megtalálható az adatbázisban, a név és a cím is stimmel.

Ez azonban még nem bizonyítja, hogy éppen ezt az értékelést, éppen ennél a gépnél elvégezhette. A bejelentés hatásköre meghatározott. Nem általános engedély arra, hogy ismert logó alatt bármilyen tanúsítványt kiadjanak.

Egy azonosító szám, konkrét jogosultságok

A Bizottság egyetlen azonosító számot rendel a szervezethez akkor is, ha azt több uniós jogi aktus alapján jelentették be. A számjegyekből ezért nem állapítható meg, milyen termékeket és eljárásokat fed le a jogosultság.

Tegyük fel, hogy egy szervezet járműemelők EU-típusvizsgálatára jogosult. Egy prés szállítója bemutat egy ettől a szervezettől származó dokumentumot, és kijelenti, hogy a prés típusvizsgálata is rendben van. A szervezet létezik. Bejelentett szervezet. Még a gépekre vonatkozó jogszabály is stimmelhet. A termékkategória vagy az eljárás viszont nem.

Ez nem hiányzó bélyegző, amelyet utólag rá lehet ütni. Egy gépkategória értékelésére szóló jogosultság nem terjed ki automatikusan minden más gépre. Lehet, hogy a labor műszakilag ért a préshez. De nem a kereskedő véleményét ellenőrizzük a labor sokoldalúságáról, hanem a bejelentés hivatalos hatáskörét.

Hogyan ellenőrizzük a bejelentett szervezetet a NANDO rendszerben?

A bizottsági adatbázisban a névre kapott találatnál tovább kell menni. Öt elemet érdemes tételesen ellenőrizni.

Régebbi iratoknál az átmeneti rendelkezéseket is figyelembe kell venni. Az új tanúsítványok 2023/1230 rendelet szerinti kiadására való jogosultság és egy korábban kiadott EK-típusvizsgálati tanúsítvány további érvényessége két külön kérdés. Ha a szervezet státusza megváltozott, a következményeket a konkrét dokumentumra kell tisztázni. Nem helyes automatikusan azt feltételezni, hogy minden korábbi tanúsítvány érvényét vesztette, de azt sem, hogy a változásnak biztosan nincs jelentősége.

A NANDO a bejelentési hatáskör ellenőrzésére szolgál. Nem olyan adatbázis, amely minden, a kereskedőtől kapott tanúsítványmásolat hitelességét igazolja. A konkrét irat valódiságát továbbra is a kiállítónál kell ellenőrizni.

A Bizottság adatbázisára mutató hivatkozás nem zárja le az ellenőrzést. Néha éppen azt mutatja meg, hol remélte a szállító, hogy abbahagyjuk az olvasást.

Azonos logó nem elég, és az akkreditálás sem ugyanaz

Nemzetközi vállalatcsoportnál meg kell állapítani, melyik konkrét jogi személy felelt az értékelésért. Egy csoporttag bejelentése nem terjed ki automatikusan minden, azonos márkanevet használó társaságra.

Ez nem tiltja más laboratóriumok bevonását. A rendelet lehetővé teszi az alvállalkozást és leányvállalat igénybevételét, de a bejelentett szervezet teljes felelősséget visel a kiszervezett feladatokért. Egyértelműnek kell lennie, ki járt el a nevében, és ki felel az eredményért. A „partnerünk végezte” mondat ezt önmagában nem tisztázza.

Hasonló a helyzet azzal az érvvel, hogy „a labor akkreditált”. Az akkreditálás meghatározott területen igazolja a kompetenciát, és alapja lehet a bejelentésnek. Nem azonos magával a bejelentéssel. Egy akkreditálási okirat bemutatása nem helyettesíti annak ellenőrzését, hogy a szervezet jogosult volt-e a rendelet szerinti konkrét eljárás elvégzésére.

Valódi szervezet is kiadhat dokumentumot a bejelentett szerepén kívül

Egy szervezet többféle szolgáltatást nyújthat. Attól, hogy egy területen bejelentett szervezetként működik, még nem minden általa kiadott irat készül ebben a minőségében. A Bizottság szabályozatlan tanúsítványokra vonatkozó figyelmeztetése azokra az esetekre is kiterjed, amikor a kiállító nem a megfelelő hatáskörben, bejelentett szervezetként járt el.

A vevő ismert nevet lát, a kereskedő pedig elhallgatja, hogy az igazolás nem a jogszabályban előírt eljárást dokumentálja. Az iratnak nem kell hamisnak lennie. Elég, ha olyan jogosultságot tulajdonítanak a kiállítónak, amelyet az adott szolgáltatásnál nem gyakorolt.

A megfelelő kérdés tehát ez: „Ezt a dokumentumot az Önök bejelentési hatáskörében, erre a termékkategóriára és erre az eljárásra adták ki?”

A szervezet szerepel a listán. Most még azt kell ellenőrizni, hogy a jogosultsága kiterjed-e arra, amit a kereskedő ígér.

5. „Van európai cégünk.” Rendben, de milyen szerepet tölt be?

Tegyük fel, hogy a vevő egy kínai gyártású gép dokumentumait kapja meg. Az igazolást egy törökországi vállalkozás állította ki, a megfelelőségi ügyek kapcsolattartójaként pedig ciprusi címmel rendelkező céget tüntettek fel. A szállító összegzése: „Mindent Európában intéztünk.”

Megnyugtatóan hangzik, de továbbra sem tudjuk, mit intéztek el. Ki a gyártó? Ki jár el a meghatalmazása alapján? Az igazolás kiállítója elvégezte-e a szükséges eljárást? Miért felel a ciprusi címen működő vállalkozás?

Ez az elrendezés önmagában nem bizonyít szabálytalanságot. Három különböző országbeli cím azonban nem áll össze automatikusan szabályos megfelelőségértékeléssé. A szállító földrajzot mutatott. Mi továbbra is a felelősséget keressük.

Az EU, az EGT és Európa nem ugyanaz

Az Európai Gazdasági Térség az Európai Unió tagállamai mellett Norvégiát, Izlandot és Liechtensteint foglalja magában. Ez a három állam az EGT-megállapodás alapján vesz részt a belső piacon. Ennek a termékekre vonatkozó szabályoknál is jelentősége van.

Az Unióra történő jogszabályi hivatkozásokat az EGT-megállapodással, valamint az adott jogi aktus beépítésének státuszával együtt kell értelmezni. Új szabályozásnál az alkalmazási időpontokat is ellenőrizni kell. Ezért egy norvég szervezetet nem lehet pusztán azzal elutasítani, hogy „nem uniós”. Ugyanakkor az EGT szabályait sem lehet bármely olyan országra kiterjeszteni, amelyet a kereskedő európainak nevez.

A gépekről szóló rendelet a meghatalmazott képviselő megfelelő letelepedését és a gyártó írásbeli meghatalmazását követeli meg. A letelepedést a vonatkozó jogi keretek szerint, a meghatalmazást pedig a tényleges dokumentum alapján kell értékelni. Egy weboldalon szereplő „európai képviselő” megnevezés egyik kérdést sem oldja meg.

Egy szolgáltatásnak lehet európai hangzású neve. Meghatalmazást azonban nem lehet egy hangzatos felirattal létrehozni.

Törökország: a vámunió nem jelent uniós tagságot

Törökország nem tagja az EU-nak vagy az EGT-nek. Az Unióval ugyanakkor külön megállapodások kapcsolják össze a vámunió, a műszaki szabályok összehangolása, egyes szervezetek bejelentése és bizonyos megfelelőségértékelési eredmények elismerése terén.

Ezért egy török szervezet dokumentumát nem utasítjuk el kizárólag a kiállítás országa miatt. Ellenőrizzük az elismerés jogalapját, az érintett jogi aktust, az eljárást és a kiállító hatáskörét. De az ellenkező leegyszerűsítés sem fogadható el: „Törökországnak megállapodása van az Unióval, ezért minden tanúsítványunk uniós.”

A megállapodás nem jogosít fel automatikusan minden török laboratóriumot EU-típusvizsgálatra. Nem alakít át minden önkéntes igazolást a rendeletben előírt dokumentummá, és nem tesz minden céget meghatalmazott képviselővé. A jogosultságot mindig a konkrét szervezethez és feladathoz kell kötni, nem egy egész országhoz.

Ciprus uniós tagállam, de a „Ciprus” felirat önmagában még kevés

A Ciprusi Köztársaság az Európai Unió tagállama. Azokon a területeken azonban, amelyek felett a köztársaság kormánya nem gyakorol tényleges ellenőrzést, az uniós jog alkalmazása fel van függesztve. Emiatt az ellenőrzés nem állhat meg annál, hogy „a cég Cipruson van”. Meg kell állapítani, hol jegyezték be, hol telepedett le, és milyen szerepben jár el.

Még egy megfelelően bejegyzett és az uniós jog alkalmazási területén letelepedett ciprusi társaság sem válik ettől automatikusan bejelentett szervezetté vagy bármely gyártó meghatalmazott képviselőjévé. Lehet kereskedelmi képviselő, fuvarszervező vagy adminisztratív szolgáltató. Ezek mind jogszerű tevékenységek lehetnek, de egyik sem igazolja önmagában, hogy a cég jogosult a gép megfelelőségi ügyeiben eljárni.

A szervezetet és a szerepét ellenőrizzük, ne a cím tekintélyét

A gyakorlatban kérjük el a teljes cégnevet, a nyilvántartási számot, a székhelyadatokat és a szerep egyértelmű meghatározását. Ezután ellenőrizzük az adatokat az illetékes nyilvántartásban, és igazoljuk a megjelölt szerepet.

Ha a vállalkozás a gyártó nevében jár el, meg kell vizsgálni a meghatalmazást. Ha bejelentésre hivatkozik, annak hatáskörét kell ellenőrizni. Ha importőr, puszta jelenléte nem bizonyítja, hogy a szükséges vizsgálatokat elvégezték.

Nem kell minden érintett vállalkozásnak ugyanabban az országban működnie. Arra van szükség, hogy mindegyik ténylegesen ellássa a neki tulajdonított feladatot. Ha a szállító egy egyszerű kapcsolattartási címet tudatosan „a megfelelőségért felelős európai szereplőként” mutat be, miközben a cég ilyen szerepet nem tölt be, hamis biztonságérzetet kelt.

A cégbejegyzés nem bejelentés. Az uniós cím nem meghatalmazás. A „van valakink Európában” pedig nem válasz a gép megfelelőségére.

6. „Én csak importőr vagyok.” A kötelezettségek itt nem érnek véget

Tegyük fel, hogy egy belföldi szállító az Unión kívülről hoz be gépet. A vásárlás előtt teljes megfelelőséget és hiánytalan dokumentációt ígér. Amikor a vevő rámutat, hogy a bemutatott tanúsítvány más típusra vonatkozik, a válasz hirtelen megváltozik: „Mi nem vagyunk gyártók. Egyeztessenek a gyárral.”

Egy perccel korábban még mindent garantált. Most kiderül, hogy leginkább a számla továbbításáért szeretne felelni. Az importőr valóban nem minden esetben gyártó. Saját kötelezettségeit azonban nem teljesíti azzal, hogy a vevőt Kínába irányítja.

Nem elég továbbítani a gyár e-mailjét

A gépekről szóló rendelet szerint az importőrnek a gép forgalomba hozatala előtt biztosítania kell, hogy a gyártó lefolytassa a megfelelő megfelelőségértékelési eljárást, elvégezze a műszaki dokumentáció elkészítését, megfelelően jelölje a gépet, és mellékelje az előírt dokumentumokat, használati utasítást és információkat.

Ez nem jelenti azt, hogy az importőrnek minden gyártói vizsgálatot meg kell ismételnie. Azt viszont igen, hogy nem fogadhat el automatikusan bármilyen, megfelelőségre utaló mellékletet kötelezettségei teljesítéseként.

Ha az importőr úgy ítéli meg, vagy oka van feltételezni, hogy a gép nem felel meg a rendeletnek, addig nem hozhatja forgalomba, amíg a megfelelőséget nem biztosították. Ha a probléma a forgalomba hozatal után derül ki, megfelelő korrekciós intézkedéseket kell tenni, és a körülményektől függően a terméket ki kell vonni vagy vissza kell hívni. Kockázat esetén az illetékes piacfelügyeleti hatóságok tájékoztatása is szükségessé válhat.

A „gyártó szerint minden rendben” nem tünteti el azt az eltérést, amelyről az importőr már tud. Ha ezt a vevő előtt elhallgatja, és továbbra is hiánytalan dokumentációt ígér, már nem pusztán más hamis állításának címzettje. Saját állításaként továbbítja azt.

A „Továbbítás” gomb nem megfelelőség-ellenőrzési eljárás.

A nyilatkozat másolata nem a teljes műszaki dokumentáció

Az importőrnek az EU-megfelelőségi nyilatkozat másolatát a gép forgalomba hozatalától számított legalább tíz évig meg kell őriznie. Ettől külön kötelezettség annak biztosítása, hogy a műszaki dokumentáció a piacfelügyeleti hatóság kérésére rendelkezésre álljon. A két feladat nem ugyanaz. Egy nyilatkozatokkal teli mappa nem biztosítja automatikusan a műszaki dokumentáció hozzáférhetőségét.

Ebből nem következik, hogy minden vevőnek át kell adni a teljes konstrukciós dokumentációt. Az összes rajz kiadásának megtagadása ezért önmagában nem bizonyítja, hogy a dokumentáció nem létezik. Az importőrnek azonban előre biztosítania kell, hogy azt az illetékes hatóság számára elérhetővé tudja tenni. Nem akkor kell először végiggondolnia, vajon a gyár hajlandó lesz-e válaszolni.

„A dokumentáció a gyártónál van” lehet pontos tájékoztatás. A „nem tudjuk, átadja-e nekünk” már nem a rendelkezésre állás biztosítása.

A meghatalmazott képviselő nem veszi át a tervezési felelősséget

A másik gyakori magyarázat: „A megfelelőségért a meghatalmazott képviselőnk felel.” Ilyenkor azt kell ellenőrizni, pontosan mire terjed ki a meghatalmazása.

A rendelet kifejezetten kizárja a meghatalmazásból a gép megfelelő tervezésének és gyártásának biztosítására, valamint a műszaki dokumentáció elkészítésére vonatkozó gyártói kötelezettséget. Ezek a gyártónál maradnak. A gyártó igénybe vehet szakértőt a dokumentáció elkészítéséhez, de a felelősséget nem ruházza át pusztán egy meghatalmazással.

A képviselőnek ugyanakkor vannak konkrét feladatai: például a dokumentáció és a nyilatkozat hatóságok számára történő megőrzése, a kért információk átadása és együttműködés a kockázatok megszüntetésében. A megfelelő eljárás és meghatalmazás keretei között további feladatokat is elláthat. Nem díszcím a nyilatkozaton, de nem is mindent helyettesítő gyártó.

A katalógusban gyártó, megfelelőségi kérdésnél már csak közvetítő

Vannak esetek, amikor az importőr ténylegesen gyártói kötelezettségek alá kerül. Például Kínában rendel meg gépet, majd saját neve vagy védjegye alatt hozza forgalomba. Saját márkás termékként értékesíti, de dokumentációs kérdésnél a külföldi gyár mögé bújik.

A rendelet nem attól tesz valakit gyártóvá, hogy személyesen ő hegesztette-e a vázat. A 17. cikk szerint az importőr vagy forgalmazó gyártónak minősül, ha a terméket saját neve vagy védjegye alatt hozza forgalomba. Ugyanez vonatkozik arra is, aki egy már forgalomba hozott terméket a követelményeknek való megfelelést esetlegesen befolyásoló módon módosít.

Ez utóbbi eset nem kizárólag a külön szabályozott lényeges módosításra korlátozódik. Ugyanakkor az importőr kötelező adatainak feltüntetése önmagában nem jelenti, hogy a gépet saját márkanév alatt hozta forgalomba. Az „importőr” jelölés és a termék sajátként való bemutatása eltérő helyzet.

Ezért a nyilatkozat ellenőrzésekor a szállító szerepét össze kell vetni az ajánlattal, a használati utasítással és a gép jelöléseivel. Egyértelműnek kell lennie, ki a gyártó, ki jár el a meghatalmazásából, és milyen kötelezettségeket teljesít az importőr.

A saját márka nem ér véget a matricánál. A gyártói kötelezettségekhez pedig nem szükséges saját gyárépület.

7. „A gép átment a vámkezelésen.” Ez nem megfelelőségértékelési eredmény

A vevő konkrét eltérést talál: a bemutatott tanúsítvány más géptípusra vonatkozik. Magyarázatot kér, válaszul pedig megkapja a vámkezelési bizonylatot. „Ha a dokumentumok hibásak lennének, a vámhatóság nem engedte volna be a gépet.”

A kérdés a tanúsítvány terjedelméről szólt. A válasz az áru határátlépéséről. A kereskedő nem tisztázta az eltérést, csak megpróbálta hatósági tekintéllyel letakarni.

A jogszabály egyértelmű: a vámkezelés nem megfelelőségi bizonyíték

A 2019/1020 rendelet 27. cikke kimondja: a szabad forgalomba bocsátás nem tekinthető az uniós jog szerinti megfelelőség bizonyítékának. Ez a vámeljárás keretében történő szabad forgalomba bocsátásra vonatkozik, nem a gép konstrukciójának jóváhagyására, a védelmi megoldások hatásosságának igazolására vagy annak megerősítésére, hogy a gyártó valóban kiállította a bemutatott nyilatkozatot.

Ez nem azt jelenti, hogy a határon kizárólag a vámterheket ellenőrzik. A szabályok kockázatelemzésen alapuló termékellenőrzéseket is előírnak. Az előírt dokumentumok hiánya, illetve hitelességükre, pontosságukra vagy teljességükre vonatkozó megalapozott kétség a szabad forgalomba bocsátás felfüggesztéséhez vezethet.

A határellenőrzés azonban nem teljes megfelelőségértékelés, amelyet minden importált gépnél a gyártó helyett végeznek el. Az, hogy az árut nem tartóztatták fel, nem jogosít fel senkit arra, hogy a nyilatkozathoz képzeletben hozzáírja: „A vámhatóság ellenőrizte és jóváhagyta.”

A vámkezelés azt mutatja, hogy az áru belépett a piacra. Nem azt, hogy a gép minden követelménynek megfelel.

Még a korábbi feltartóztatás sem változtatja a vámkezelést tanúsítássá

A rendelet olyan helyzetet is szabályoz, amikor a felfüggesztett szabad forgalomba bocsátást azért oldják fel, mert a piacfelügyeleti hatóságok négy munkanapon belül nem kérik a felfüggesztés fenntartását, feltéve, hogy a többi vámeljárási követelmény teljesül.

Az áru felszabadítása tehát következhet az eljárási határidőből, nem feltétlenül valamennyi géptulajdonság megerősítéséből. Ez nem teszi jogszerűvé az esetleges meg nem felelést.

A „először megállították, aztán mégis beengedték, tehát mindent ellenőriztek” állításnál tisztázni kell, mi volt az ellenőrzés tárgya, és milyen döntés született. Négy munkanap a naptárban nem jelent négy nap gépvizsgálatot.

A vámokmány nem válaszol a hiányzó burkolat kérdésére

Térjünk vissza a típuseltérést találó vevőhöz. A vámkezelési igazolás nem magyarázza meg a tanúsítvány és a gép közötti különbséget. Nem bizonyítja az aláíró meghatalmazását, és nem igazolja, hogy a leszállított kialakításra kiterjedt a megfelelő értékelés.

A válasz legyen konkrét: „A vámkezelési igazolás nem magyarázza meg a dokumentum és a leszállított gép közötti eltérést. Kérjük, mutassák be a megfelelő típust és kialakítást lefedő dokumentumot, és erősíttessék meg annak terjedelmét a kiállítóval.”

Ugyanez vonatkozik a gép műszaki problémáira. Ha hozzá lehet férni a veszélyes mozgáshoz, a védelmi megoldás műszaki értékelése szükséges. A vámokmány nem helyettesíti a leállási idő mérését, a reteszelés ellenőrzését vagy a védőburkolat vizsgálatát.

A nyilatkozat hitelességének ellenőrzése és a gép tényleges biztonságának vizsgálata két külön feladat. Megtalálhatjuk a valódi kiállítót, és ettől még azonosíthatunk olyan konstrukciós megoldást, amely nem teljesíti a követelményeket. A vámkezelés az importőr kötelezettségeit sem szünteti meg, ha a meg nem felelés később derül ki.

A hatóság felszabadította az árut. A gyártót és az importőrt nem szabadította fel a kötelezettségei alól.

8. Az EU-megfelelőségi nyilatkozat gyakorlati vizsgálata és az eredmény kezelése

Az ellenőrzés után többnek kell maradnia annál, hogy „a szállító mindent megmagyarázott”. Mit magyarázott meg? Melyik eltérést? Mivel igazolta a válaszát?

Ha a beszélgetés után továbbra sem tudjuk, hogy a tanúsítvány kiterjed-e a leszállított gépre, akkor az ügyet nem tisztázták. Csak beszéltek róla. A kettő között komoly különbség van, különösen akkor, ha az átvételi jegyzőkönyvben mindkettő ugyanazzal a „megfelelő” bejegyzéssel végződik.

Öt megállapítás, amelynek az ellenőrzés után rendelkezésre kell állnia

Az alábbi rendszer segít rendezni a vizsgálatot. Nem helyettesíti a gép műszaki értékelését, és nem garantálja minden hamisítás felismerését.

Nem öt megnyugtató állítást kell összegyűjteni, hanem öt visszakövethető megállapítást. A gyártónak feltett kérdés hivatkozzon a konkrét iratra: „Megerősítik-e, hogy a mellékelt nyilatkozatot Önök vagy az Önök meghatalmazása alapján állították ki, és az a megjelölt típusú, azonosítójú és kialakítású gépre vonatkozik? Kérjük, erősítsék meg azt a szerepet is, amelyben vállalkozásukat feltüntették.”

A bejelentett szervezethez külön kérdést kell intézni saját dokumentuma hitelességéről és terjedelméről. Tőle nem várható el, hogy a gyártó helyett megerősítse a gyártói nyilatkozatot.

Nem minden problémát javít meg egy új fájl

Az eredményt annak megfelelően kell elnevezni, amit ténylegesen megállapítottunk. Egy igazolt dokumentációs tévedést a megfelelő szervezetnek kell kijavítania, az új változatot pedig ismét ellenőrizni kell. Más aláírt nyilatkozatában nem írjuk át saját kezűleg az adatokat csak azért, hogy egyezzenek az adattáblával.

A hibásan kiállított nyilatkozat formai meg nem felelés, amelyet meg kell szüntetni. Önmagában azonban nem bizonyít hamisítást. A tisztázatlan eltérés tisztázatlan marad. Ha a tanúsítvány terjedelmét nem erősítették meg, pontosan ezt kell rögzíteni. A válasz hiánya nem bizonyít automatikusan csalást, de nem is igazolja a megfelelőséget. A közelgő üzembe helyezés nem szolgáltatja a hiányzó adatokat.

Más cég adatainak bizonyított felhasználása vagy egy irat módosítása esetén tisztázni kell az eredetet, a valódi szerepeket és a kijelentett megfelelőség alapját. Nem elég elfogadni egy új változatot anélkül, hogy megkérdeznénk, miért tartalmazott valótlanságot az előző.

„Rossz fájlt küldtünk.” Lehetséges. De azt még meg kell állapítani, hogy valóban csak a fájl volt rossz, vagy az az állítás is, amellyel a gépet eladták.

Ha a probléma a konstrukciót, a védelmi megoldásokat vagy a kötelező eljárás elmaradását érinti, a nyilatkozat átírása nem oldja meg. Műszaki intézkedésre, további értékelésre, a gazdasági szereplők részéről korrekcióra, esetenként pedig hatósági értesítésre lehet szükség.

Egy kijavított nyilatkozat kijavíthatja a nyilatkozat hibáját. A fel nem szerelt védőburkolatot nem javítja meg.

Őrizze meg azt a dokumentumot is, amelynek törlését a szállító kérte

A beszerzési dokumentációban őrizzük meg a nyilatkozatok és tanúsítványok minden beérkezett változatát, a gépjelölések fényképeit, a levelezést és a kiállítók megerősítéseit. Minden megállapításnál rögzítsük, ki, mikor és mely gépváltozatra vonatkozóan adott választ.

Nem azért, hogy újabb iratraktárt építsünk. Azért, hogy egy fájl cseréje után is látható legyen, mit és miért módosítottak. Egy megfelelő ellenőrzési eredmény például így szólhat: „A gyártó személyét és a nyilatkozat eredetét megerősítették. A leszállított kialakítás tanúsítvány általi lefedettségét nem erősítették meg. A kiállító további nyilatkozata szükséges.”

Ez sokkal használhatóbb, mint a „dokumentumok ellenőrizve” bejegyzés. Megmutatja az elvégzett munka terjedelmét és a nyitott kérdéseket. Egy dokumentum új változata nem törölheti a korábbi ellenőrzések történetét, különösen akkor, ha az előző változattal igazolták a megfelelőséget a szerződés megkötése előtt.

Nem dokumentumot vásárol, hanem gépet

Az EU-megfelelőségi nyilatkozatnak egy meghatározott termékért vállalt valós felelősséget kell megmutatnia. Az ellenőrzés nem a legmeggyőzőbb logó, a leghosszabb szabványlista vagy a legeurópaibbnak hangzó cím kiválasztásából áll.

Nem minden hiba csalás. De az önkéntes igazolás kötelező tanúsítványként való tudatos bemutatása, más szervezet adatainak felhasználása vagy egy nem értékelt gépváltozat lefedettségének állítása nem lesz ártatlan tévedés attól, hogy a gép már a csarnokban áll.

Az ellenőrzésnek azt kell feltárnia, ki, melyik gépre és milyen alapon jelenti ki a megfelelőséget. Ahol a megerősített információk véget érnek, ott kérdőjelet kell hagyni – nem a szállító helyett megírni a választ.

Nem egy nyilatkozatfájlt vásárol. Gépet vásárol. A dokumentumoknak annak megfelelőségét kell igazolniuk, nem pedig elterelniük róla a figyelmet.

Források és jogalap

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1230 rendelete a gépekről – angol nyelvű szöveg az EUR-Lex rendszerben. Az 1–6. és 8. rész alapja különösen a 3., 10., 12–13. és 17–18. cikk a gazdasági szereplők szerepéről és kötelezettségeiről; a 21–22. cikk és az V. melléklet a nyilatkozatokról; a 25. cikk és a VII–VIII. melléklet az EU-típusvizsgálatról és a típusmegfelelőségről; a 32–36. cikk az alvállalkozásról, akkreditálásról és a bejelentés terjedelméről; a 46. cikk a formai meg nem felelésről; valamint az 52. és 54. cikk az átmeneti szabályokról és az alkalmazási időpontokról. A IV. melléklet határozza meg a műszaki dokumentációt. A rendeletet fő szabály szerint 2027. január 20-tól kell alkalmazni; ez nem jelenti azt, hogy egy korábbi irányelv szerinti nyilatkozat pusztán a fejléc átírásával az új rendelet szerinti dokumentummá válik.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1020 rendelete – angol nyelvű szöveg az EUR-Lex rendszerben. A bevezetés és a 7. rész alapja különösen a 25. cikk (3) bekezdése a kockázatelemzésen alapuló ellenőrzésekről, a 26. cikk a szabad forgalomba bocsátás felfüggesztéséről, valamint a 27. cikk a felszabadítás feltételeiről, a négy munkanapos határidőről és arról, hogy a vámeljárás nem bizonyítja az uniós jognak való megfelelést.

Európai Bizottság – 2022. évi Kék útmutató. Különösen a gyártó és a bérgyártás, az EGT, valamint a Törökországgal fennálló külön megállapodások értelmezéséhez használt magyarázó anyag. Az útmutató nem helyettesíti a konkrét gépre alkalmazandó jogszabályokat.

Európai Bizottság – gépekkel foglalkozó oldal, a szabályozatlan tanúsítványokra vonatkozó figyelmeztetés. A Bizottság hangsúlyozza, hogy az önkéntes igazolásokat nem szabad összekeverni a jogszabályban előírt, megfelelő hatáskörű bejelentett szervezet által végzett tanúsítással.

Európai Bizottság – bejelentett szervezetek és a NANDO, illetve az egységes piaci megfelelőségi rendszer. A 4. rész forrásai a szervezetnek a megfelelő jogi aktushoz, termékhez és eljáráshoz tartozó azonosításához. A bejelentési hatáskör vizsgálatát el kell választani a konkrét dokumentum hitelességének kiállítónál történő ellenőrzésétől.

Ente Certificazione Macchine – hivatalos közlemény hamis EK-megfelelőségi nyilatkozatról, 2023. február 16. A 2. részben bemutatott nyilvános eset forrása: a TCM-XB315 hidraulikus fémhulladék-bálázó prés dokumentuma és a műszaki dokumentáció képviselőjeként feltüntetett olasz szervezet cáfolata. Ez történeti, EK-megfelelőségi nyilatkozatot érintő eset, és különbözik a szerzői gyakorlatban tapasztalt, olasz gyártó adatainak felhasználásával kapcsolatos esettől.

TÜV Rheinland – figyelmeztető lista. A 3. részben szereplő AK 50352718 001 számú, légkompresszorra vonatkozó dokumentum forrása. A kiállító szerint a cégnevet módosították, az elkövetőt ismeretlenként jelölték meg. A módosított iratban szereplő vállalkozás neve önmagában nem alap arra, hogy a hamisítást neki tulajdonítsuk.

EFTA – az EGT és az EU kapcsolatának bemutatása, valamint a 2023/1230 rendelet EGT-jogi adatlapja. Az 5. rész forrásai az Európai Gazdasági Térség összetételéhez, a jogi aktusok EGT-megállapodásba történő beépítéséhez és az adott jogi aktus státuszának ellenőrzéséhez.

Európai Bizottság – a ciprusi zöld vonalra vonatkozó szabályozás. Az 5. rész forrása Ciprus státuszához és ahhoz, hogy az uniós jog alkalmazása fel van függesztve azokon a területeken, amelyek felett a Ciprusi Köztársaság kormánya nem gyakorol tényleges ellenőrzést.

A példák jellege. Az olasz gyártó adatainak felhasználására vonatkozó eset, valamint a gépbeszerzéskor és vámkezeléskor bemutatott iratokkal kapcsolatos megfigyelések a szerző gyakorlatából származnak. Az önkéntes igazolások elemzése azok tartalmára és a vevő felé történő bemutatásukra vonatkozik, nem az egyes másolatok hitelességének általános igazolására. A többi helyzet szemléltető példa, kivéve, ahol nyilvános kiállítói közlemény szerepel. A javasolt kérdések, táblázatok és eredményrögzítési módszerek az ellenőrzés szervezését segítik; nem jogszabályban meghatározott nyomtatványok.