gépek műszaki védőberendezései
TL;DR
  • A műszaki védőintézkedéseket a kockázatértékelés eredményei, a kezelői feladatok és a gép tényleges működése alapján kell meghatározni.
  • Valamennyi hivatkozott szabvány követelményeit érvényesíteni kell a konstrukcióban, a számításokban, a vizsgálatokban és a dokumentációban.
  • A burkolatok, a biztonsági távolságok, a reteszelések és a vezérlési funkciók egységes védelmi rendszert képeznek, ezért egyszerre több szabvány hatálya alá is tartozhatnak.
  • A megfelelő védelem kialakítása függ a hozzáférés gyakoriságától, a leálláshoz szükséges időtől, a kirepülő tárgyak okozta veszélytől, valamint a védelmi intézkedések megkerülésére ösztönző körülményektől.
  • A szabványok puszta felsorolása nem bizonyítja a megfelelést: igazolni kell a veszélyek megfelelő kezelését és a kockázatcsökkentő intézkedések hatásosságát.

A gépek műszaki védőintézkedései nem a megfelelőségi nyilatkozatba másolt szabványszámokkal kezdődnek. Előbb tudnunk kell, milyen veszély maradt a konstrukciós kockázatcsökkentés után, mikor kerülhet ember a veszélyzónába, és mennyi idő alatt szűnik meg ténylegesen a veszély.

A gyakorlatban mégis gyakran fordított a sorrend. A kockázatértékelés nincs lezárva, a tervező nem tudja, hogyan szüntetik majd meg az elakadást, de már felmerül a kérdés: mely szabványok kerüljenek a nyilatkozatba? Ezután előkerül az ISO 12100, egy ismerős C típusú szabvány és néhány B típusú dokumentum. Másolás, beillesztés, aláírás. A papír professzionálisnak látszik.

Csakhogy a szabvány feltüntetése műszaki állítás. A gyártó ezzel nem pusztán azt közli, hogy ismeri a dokumentum számát, hanem azt is, hogy az alkalmazható követelményeket beépítette a gépbe, azok teljesülését ellenőrizte, és ezt a műszaki dokumentációban igazolni tudja.

Hol van tehát a döntési nyomvonal? Melyik veszély miatt választottak védőburkolatot? Miért kell reteszelés vagy zárva tartás? Miből következik a biztonsági távolság? Mekkora az előírt teljesítményszint, vagyis a PLr? Mérés igazolja-e, hogy a gép a hozzáférés előtt megáll?

Ha ezekre nincs válasz, a szabványlista nem bizonyíték, hanem meg nem alapozott műszaki ígéretek gyűjteménye. A papír minden szabványt elbír. A gép nem.

A gépek műszaki védőintézkedései a kockázatcsökkentés második lépésében

Az ISO 12100 szerinti első lépésben a veszélyeket eleve biztonságos kialakítással kell megszüntetni vagy csökkenteni. Megváltoztatható-e a geometria? Csökkenthető-e az energia, a sebesség vagy a nyomás? Áthelyezhető-e a beállítási pont? Elkerülhető-e, hogy a kezelő a veszélyes részhez nyúljon?

A második lépés csak akkor következik, ha ezeket a lehetőségeket valóban megvizsgálták, és továbbra is elfogadhatatlan kockázat maradt. Nem azért, mert a háromdimenziós modell már zárolva van. Nem azért, mert elindult a gyártás. És nem azért, mert egyszerűbb felcsavarozni egy kerítést, mint újranyitni a konstrukciót.

A gépnek továbbra is vágnia, sajtolnia, mozgatnia vagy anyagot behúznia kell. A technológiai funkcióval együtt járó veszélyt ilyenkor úgy kell kezelni, hogy az ember ne férjen hozzá, a közeledése időben érzékelhető legyen, vagy a veszélyes működés még a hozzáférés előtt megszűnjön.

A megoldás kiválasztását a tényleges feladat határozza meg. Normál üzemben kell hozzáférni, vagy csak szerszámcsere során? A kezelő néhány másodpercenként benyúl, vagy hetente egyszer lép be teljes testtel? Marad-e veszélyes mozgás a hajtás kikapcsolása után? Kidobhat-e a gép munkadarabot? Bent maradhat-e valaki a védőberendezés mögött?

A rögzített védőburkolat jó választás lehet ott, ahol nincs rendszeres hozzáférési igény. Gyakori beavatkozásnál azonban gyorsan akadállyá válhat, ezért a dolgozók eltávolíthatják vagy megkerülhetik. Ilyenkor nyitható, reteszelt védőburkolat lehet indokolt. Ha a veszély a burkolat kinyitásáig nem szűnik meg, a burkolatot a veszély megszűnéséig zárva is kell tartani.

A fényfüggöny érzékeli a belépést és leállítást kezdeményezhet, de nem fogja meg a kirepülő tárgyat, a folyadékfröccsenést vagy a port. A tömör burkolat ezeket korlátozhatja, de ha ellehetetleníti a szükséges beállítást, erős ösztönzést teremt a reteszelés kijátszására. Önállóan „jó védőeszköz” tehát nincs. Csak az adott veszélyhez, feladathoz és gépviselkedéshez megfelelő megoldás létezik.

Egyetlen védőburkolat mögött több szabvány dolgozik

A rajzon csak egy átlátszó ajtó látható. Ettől még nem egyetlen műszaki kérdést kell megoldani.

Először magát a burkolatot kell értékelni. Ellenáll-e a várható ütéseknek? Megfogja-e a kirepülő munkadarabot? Megbízható marad-e a rögzítése több ezer nyitási ciklus után? Keletkezik-e zúzási hely a zsanérnál? Megőrzi-e az anyag a tulajdonságait a gép környezeti hőmérsékletén? Ezeket a kérdéseket jellemzően az EN ISO 14120 alapján kell kezelni.

A szilárd ajtó sem ér sokat, ha fölötte, alatta vagy egy nyíláson keresztül elérhető a veszélyzóna. A méreteket és az elhelyezést ezért az EN ISO 13857 szerinti biztonsági távolságokkal kell összehangolni.

Ezután következik a reteszelés. Mi történjen az ajtó nyitásakor? Mely mozgások álljanak le? Eléri-e az ember a veszélyt a teljes megállás előtt? Ha igen, a puszta reteszelés kevés: a burkolatot zárva kell tartani a veszély megszűnéséig. A működés és a kijátszás elleni kialakítás alapvető szabványa az EN ISO 14119.

A reteszelő kapcsoló azonban önmagában nem állítja meg a gépet. Jelet ad a biztonsággal összefüggő vezérlőrendszernek, amelynek fel kell dolgoznia azt, majd a beavatkozó elemeket biztonságos állapotba kell hoznia. A teljes biztonsági funkciót az EN ISO 13849-1 vagy az EN IEC 62061 alapján kell megtervezni, majd validálni.

Eldöntendő kérdés Jellemző műszaki alap Szükséges igazolás
A védőburkolat kialakítása és szilárdsága EN ISO 14120 Anyag, rögzítés, terhelhetőség, tartósság és új veszélyek hiánya
A veszélyzóna elérhetősége EN ISO 13857 Magasság, távolság, nyílásméret, valamint a fölötte, alatta és mellette történő benyúlás vizsgálata
Reteszelés vagy zárva tartás szükségessége EN ISO 14119 Hozzáférési idő, veszélymegszűnési idő, működési elv és kijátszás elleni intézkedések
A biztonsági funkció megvalósítása EN ISO 13849-1 vagy EN IEC 62061 Előírt PLr vagy SIL, architektúra, diagnosztika és a teljes jelút teljesítménye
A funkció validálása EN ISO 13849-2 vagy az EN IEC 62061 megfelelő előírásai Elemzés és vizsgálat, beleértve az előrelátható hibák melletti viselkedést
A váratlan indítás megelőzése EN ISO 14118, szükség szerint EN 60204-1 Az önműködő újraindítás kizárása, energiaforrások leválasztása és a tárolt energia kezelése

Ez nem kész szabványlista a megfelelőségi nyilatkozathoz. Két hasonló ajtó eltérő megoldást igényelhet. Az egyik gép azonnal megáll, a másik lendkereke még több másodpercig forog. Az egyik burkolatnak csak a hozzáférést kell megakadályoznia, a másiknak kirepülő alkatrészt is fel kell fognia.

A C típusú szabvány nem váltja ki a kockázatértékelést

Könnyű megbízni abban a szabványban, amelynek címében szerepel a gép neve. Eszterga, prés, csomagológép vagy mobil emelő munkaállvány: a cím azonban még nem bizonyítja, hogy a konkrét gép minden részlete a szabvány alkalmazási területébe tartozik.

A C típusú szabvány meghatározott gépkategóriára, veszélyekre és veszélyes helyzetekre vonatkozik. Előírhat konkrét védelmi megoldást, biztonsági funkciót, PLr-értéket vagy vizsgálati módszert. Ha a követelménye eltér egy A vagy B típusú szabványtól, az alkalmazási területébe tartozó gépnél a C típusú előírás élvez elsőbbséget, de csak az adott eltérés tekintetében.

A kiegészítő berendezések, az egyedi üzemmódok, a más gépekkel való összekapcsolás vagy a szabványból kizárt veszélyek továbbra is külön kockázatértékelést igényelnek. A C típusú szabvány ráadásul rendszeresen hivatkozik B típusú szabványokra. Előírhat például védőburkolatot, miközben annak kialakítását az EN ISO 14120-ra, a reteszelést az EN ISO 14119-re, a vezérlési funkció tervezését pedig az EN ISO 13849-1-re bízza.

Miért nincs egyetlen PL az egész gépre?

Az EN 280-1 jó példa. A mobil emelő munkaállvány különböző biztonsági funkcióihoz eltérő előírt teljesítményszinteket rendel. A platformkapu reteszelése, a platform szintezése, a terhelés- és nyomatékfelügyelet vagy a vészleállítás nem azonos következményű meghibásodásokat kezel.

A PLr ezért mindig meghatározott biztonsági funkcióhoz tartozik, nem egy gépre ragasztott általános minősítés. Egy új teheremelő kiegészítő új veszélyes helyzetet, új reteszelési funkciót és új igazolási kötelezettséget teremthet. Egyetlen berendezésmódosítás tehát az egész kockázati és funkcionális láncot megváltoztathatja.

A megfelelőség vélelmét nem a szabványszám teremti meg

A CE-jelölés és a hosszú szabványlista önmagában nem hoz létre megfelelőséget. A vélelem alapja a megfelelő uniós jogszabályhoz közzétett harmonizált szabvány tényleges alkalmazása, kizárólag azokra az alapvető követelményekre, amelyeket az adott szabvány valóban lefed.

Ezt a 2006/42/EK irányelv 7. cikkének (2) bekezdése, illetve a gépekről szóló (EU) 2023/1230 rendelet 20. cikke rögzíti. A rendelet 2027. január 20-tól alkalmazandó; az átmenet során különösen fontos ellenőrizni, mely szabványhivatkozás melyik jogszabályhoz jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Nem elég a szabvány címét és évszámát megnézni. Ellenőrizni kell a pontos kiadást, a közzétételhez kapcsolódó korlátozásokat, az alkalmazott részeket, a ZA mellékletet és azt is, hogy a gép valóban a szabvány alkalmazási területén belül van-e.

Kérdés 2006/42/EK irányelv (EU) 2023/1230 rendelet
A megfelelőség vélelmének forrása Az irányelvhez közzétett harmonizált szabvány tényleges alkalmazása A rendelethez közzétett harmonizált szabvány vagy annak alkalmazott része
A vélelem terjedelme Csak a szabvány által lefedett alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények Csak a szabvány vagy az alkalmazott szabványrész által lefedett alapvető követelmények
Szabványok feltüntetése Az alkalmazott harmonizált szabványokra való hivatkozás, ha releváns Az alkalmazott szabványok azonosítása a dokumentum dátumával együtt
Részleges alkalmazás A terjedelmet egyértelműsíteni kell, hogy ne sugalljon teljes alkalmazást Az alkalmazott részeket világosan meg kell jelölni
A gyártó felelőssége Az aláírás igazolja a megfelelőségértékelési eljárás elvégzését A nyilatkozat kiállításával a gyártó felelősséget vállal a gép megfelelőségéért

Különösen veszélyes egy „majdnem ugyanolyan” gép nyilatkozatát lemásolni. Hasonló külső nem jelent azonos veszélyt, hozzáférési módot, megállási időt vagy PLr-követelményt. A nyilatkozat nem a tervezés kiindulópontja, hanem az elvégzett munka végső összefoglalása.

A B típusú szabványok műszaki problémákat fednek le

Egy reteszelt, zárva tartott védőburkolat egyszerre fizikai akadály, hozzáférést korlátozó eszköz és vezérléshez kapcsolódó biztonsági rendszer. Ellen kell állnia a terheléseknek, megfelelő távolságot kell biztosítania, nehezen kijátszhatónak kell lennie, és hibánál sem vezethet veszélyes újrainduláshoz.

Ez nem indokolatlan szabványhalmozás. Egy valós védelmi megoldás több különböző műszaki problémára adott összehangolt válasz.

Műszaki probléma vagy intézkedés Jellemző B típusú szabványok (EU) 2023/1230 rendelet, III. melléklet 2006/42/EK irányelv, I. melléklet Jellemző bizonyíték a műszaki dokumentációban
Rögzített vagy nyitható védőburkolat EN ISO 14120, EN ISO 13857 1.3.7, 1.3.8, 1.4.1, 1.4.2 1.3.7, 1.3.8, 1.4.1, 1.4.2 Kialakítás, rögzítés, szilárdság, nyílásméret, távolság és elérhetőségi vizsgálat
Reteszelt, szükség esetén zárva tartott védőburkolat EN ISO 14119, EN ISO 14120, EN ISO 13849-1 és -2 vagy EN IEC 62061 1.2.1, 1.2.3, 1.4.1, 1.4.2.2 1.2.1, 1.2.3, 1.4.1, 1.4.2.2 Funkcióleírás, hozzáférési és leállási idő, PLr vagy SIL, kijátszás elleni kialakítás és validálás
Fényfüggöny vagy biztonsági lézerszkenner EN ISO 13855, EN IEC 61496 sorozat, EN ISO 13849-1 és -2 vagy EN IEC 62061 1.2.1, 1.2.3, 1.3.7, 1.3.8, 1.4.1, 1.4.3 1.2.1, 1.2.3, 1.3.7, 1.3.8, 1.4.1, 1.4.3 Védőmező, felbontás, megkerülhetőség, távolságszámítás, mért leállási idő és funkcionális próba
A váratlan indítás megelőzése és az energiaforrások leválasztása EN ISO 14118, EN 60204-1, szükség szerint EN ISO 4413 vagy EN ISO 4414 1.2.3, 1.2.6, 1.6.3, 1.6.4 1.2.3, 1.2.6, 1.6.3, 1.6.4 Energiaforrás-jegyzék, leválasztás, kizárás, energiamentes állapot és újraindítási próba
Vészleállítás EN ISO 13850, EN 60204-1, EN ISO 13849-1 vagy EN IEC 62061 1.2.1, 1.2.4.3 1.2.1, 1.2.4.3 Hatókör, leállítási kategória, elsőbbség, feloldás, újraindítás-gátlás és működési próba
Biztonsággal összefüggő vezérlési funkció EN ISO 13849-1 és -2 vagy EN IEC 62061 1.2.1 és a megvalósított funkcióra vonatkozó követelmény; meghatározott esetekben az 1.1.9 is 1.2.1 és a megvalósított funkcióra vonatkozó követelmény Funkcióspecifikáció, PLr vagy előírt SIL, architektúra, megbízhatósági adatok, közös okú meghibásodások, szoftver, számítások és validálás
Állandó hozzáférési eszközök a kezelő- és karbantartóhelyekhez EN ISO 14122 sorozat 1.5.15, 1.6.2 1.5.15, 1.6.2 A hozzáférési eszköz kiválasztásának indoklása, méretek, terhelések, csúszásgátló felületek, leesés elleni védelem és a feladat biztonságos végrehajthatósága

A táblázat kérdéstérkép, nem bemásolható szabványjegyzék. A pontos jogi hatást mindig az alkalmazott kiadás ZA melléklete és az uniós közzététel alapján kell ellenőrizni.

Az irányelvhez kiadott harmonizált szabványlista nem vihető át automatikusan a rendelet alá. Az sem biztos, hogy az azonos számozású követelmény szövege és terjedelme változatlan maradt. A rendelet például hangsúlyosabban kezeli a vezérlőrendszereket érő külső hatásokat, a biztonsági beállítások módosítását, valamint a szoftver és a konfiguráció illetéktelen megváltoztatását.

Egy megfelelő alkatrész még nem bizonyítja a biztonsági funkció megfelelőségét

A fényfüggönynek lehet megfelelőségi nyilatkozata, a biztonsági vezérlő rendelkezhet kiváló adatokkal, a reteszelő kapcsoló pedig lehet biztonsági célra tervezett. Ettől a kész gép biztonsági funkciója még nincs igazolva.

A teljes funkció lánca így néz ki:

személy érzékelése → jel feldolgozása → beavatkozó elemek működtetése → a veszély megszűnése → ellenőrzött visszaállítás és újraindítás

Egyetlen hibásan megoldott szakasz gyakorlati értelemben lenullázhatja a jó alkatrészek előnyeit. Meg kell határozni, mely mozgások álljanak le, mennyi időn belül, mi legyen a biztonságos állapot, hogyan viselkedjen a rendszer tápfeszültség-kimaradáskor, és milyen feltételekkel engedhető meg az újraindítás.

A PLr a funkcióhoz tartozik

Az előírt teljesítményszintet egy konkrét biztonsági funkcióhoz kell rendelni. Származhat C típusú szabványból vagy kockázatértékelésből. Az EN ISO 13849-1 módszert ad a vezérlőrendszer biztonsággal összefüggő részeinek megtervezéséhez, de nem dönti el a tervező helyett, milyen funkcióra van szükség.

Egy PL e képességű biztonsági vezérlő nem teszi automatikusan PL e szintűvé a teljes funkciót. Számít a bemeneti eszköz, a logika, a kimenet, a diagnosztika, a közös okú meghibásodások elleni védelem, a program és az integráció. A nem felügyelt kontaktor, a rosszul elhelyezett visszaállító gomb vagy a hibás üzemmódkezelés leronthatja az egész rendszert.

Az elért PL ráadásul nem igazolja a védőberendezés megfelelő elhelyezését, a burkolat szilárdságát vagy a veszély tényleges megszűnését. A számítás szükséges lehet, de nem helyettesíti a vizsgálatot.

A megfelelőséget mérni és validálni kell

A számítóprogram jelentése igazolhatja az architektúrát és a megbízhatósági adatokat. Nem nyitja ki az ajtót, nem szakítja meg a fényfüggöny sugarát, nem méri meg a kész gép leállási idejét, és nem próbálja ki az összes üzemmódot.

Az EN ISO 13849-2 szerinti validálás elemzést és vizsgálatokat egyaránt igényel. A cél nem az, hogy a mérés megerősítse a tervező várakozását. A cél annak megállapítása, hogy a gép valóban úgy viselkedik-e, ahogy a terv előírja. Ha a mérés cáfolja a feltételezést, a tervet kell módosítani, nem a jegyzőkönyvet.

Intézkedés vagy funkció Mit kell ellenőrizni? Jellemző bizonyíték Mikor kell megismételni?
Rögzített vagy nyitható védőburkolat Rögzítés, szilárdság, nyílások, elérhetőség és új zúzási helyek Szemrevételezés, méret- és távolságmérés, szilárdsági számítás vagy próba Kialakítás, helyzet, rögzítés vagy környezet módosítása után
Reteszelt és zárva tartott védőburkolat A megfelelő mozgások leállítása, üzemmódok, zárfeloldás, visszaállítás és újraindítás Funkcionális vizsgálati jegyzőkönyv és validálási jelentés Érzékelő, zár, program, hajtás, fék vagy üzemmód változásakor
Fényfüggöny vagy lézerszkenner Megközelítési irányok, megkerülhetőség, bent maradás, teljes leállási idő és tényleges távolság Távolságszámítás, leállásiidő-mérés és behatolási próbák A program, a hajtás, a terhelés, a fékezés, a paraméterek vagy az elhelyezés módosítása után
Vészleállítás Hatókör, parancs elsőbbsége, leállási mód és feloldás utáni viselkedés Minden eszköz próbája az alkalmazható üzemmódokban A vezérlés, a zónák vagy a más géppel való összekapcsolás módosítása után
Energiaforrások leválasztása Minden energiafajta, lezárhatóság, tárolt energia levezetése és indíthatatlanság Leválasztási próba, energiaforrás-ábra és energiamentes állapot ellenőrzése Az elektromos, pneumatikus, hidraulikus vagy mechanikus rendszer módosítása után
A vezérlőrendszer biztonsági funkciója Jelreakció, meghibásodások, diagnosztika, programműködés, beavatkozó elemek és biztonságos állapot Elemzés, PL- vagy SIL-számítás és a kész gépen végzett próbák Minden olyan változtatás után, amely hatással lehet a funkcióra, még akkor is, ha nem cseréltek védőberendezést

A teljes leállási időt a teljes rendszerre kell mérni

Fényfüggönynél nem elég az érzékelő adatlapján szereplő válaszidő. A teljes leállási időbe beletartozik az érzékelés, a jelátvitel, a biztonsági logika, a kimenetek, a hajtás, a fék és a gépmechanika reakciója.

A hőmérséklet, a terhelés, a szelepek kapcsolási ideje, a fék kopása és az alkatrészek öregedése mind növelheti az értéket. Nem a legkedvezőbb mérések átlaga kell, hanem a legnagyobb előrelátható leállási idő, a mérési bizonytalanság figyelembevételével.

Az EN ISO 13855 alapösszefüggése:

S = (K × T) + C

Itt az S a szükséges minimális távolság, a T pedig a teljes rendszer leállási ideje. Ha a T nő, a szükséges távolság is nő. Egy biztonsági programparaméter módosítása ezért akkor is érvénytelenítheti a korábbi távolságszámítást, ha a fényfüggönyt fizikailag nem mozdították el.

Hét tipikus hiba a műszaki védelem tervezésében

  1. Előbb választottak eszközt, utána kerestek hozzá veszélyt. A „tegyünk ide fényfüggönyt” nem műszaki indoklás. Előbb a hozzáférési feladatot, a veszélyt és a leállíthatóságot kell megérteni.
  2. A C típusú szabványt figyelmen kívül hagyták vagy mindenre elegendőnek tekintették. Mindkét véglet hibás. Ismerni kell az alkalmazási területet, a kizárásokat és a normatív hivatkozásokat.
  3. Egy védőburkolathoz egyetlen szabványt rendeltek. A burkolat szilárdsága, távolsága, reteszelése, zárva tartása és vezérlési funkciója eltérő műszaki kérdés.
  4. A legújabb kiadást automatikusan harmonizáltnak tekintették. Mindig a pontos uniós közzétételt, a jogszabályt, a korlátozásokat és a ZA mellékletet kell ellenőrizni.
  5. Az alkatrész dokumentuma helyettesítette a funkció validálását. A beszállító nem igazolja az integrátor programját, a bekötést, a visszaállítás helyét vagy a kész gép leállását.
  6. A számítást mérési eredményként kezelték. A számítás azt mutatja meg, hogyan kellene viselkednie a rendszernek. A mérés azt, hogyan viselkedik ténylegesen.
  7. A beépítés után nem értékelték újra a kockázatot. Az új burkolat zúzási helyet, a kerítés bennrekedési veszélyt, a nehézkes védelem pedig kijátszási ösztönzést teremthet.

A helyes sorrend: veszély és emberi feladat → alkalmazandó követelmény → védelmi intézkedés vagy biztonsági funkció → szabványok → tervezés → ellenőrzés és validálás → ismételt kockázatértékelés.

Gyakorlati ellenőrzőlista: a gépek műszaki védőintézkedései lépésről lépésre

1. Azonosítsa az első lépés után megmaradt kockázatot

Ne álljon meg a „mechanikai veszély” megfogalmazásnál. Rögzítse, ki, milyen feladat közben, milyen úton és melyik zónában kerülhet veszélybe, valamint milyen sérülés következhet be.

2. Ellenőrizze a megfelelő C típusú szabványt

Vizsgálja meg az alkalmazási területet, a kizárásokat, a gépváltozatot, a jelentős veszélyeket, az előírt funkciókat, a PLr- vagy SIL-követelményeket, a vizsgálatokat és a B típusú szabványokra mutató hivatkozásokat.

3. Határozza meg az elvárt védelmi hatást

Teljesen meg kell akadályozni a hozzáférést? Érzékelni kell a közeledést? A veszélyt a hozzáférés előtt meg kell állítani? Zárva kell tartani a burkolatot? Korlátozni kell a sebességet, az erőt vagy a mozgástartományt?

4. Írja le külön-külön a biztonsági funkciókat

Rögzítse a kiváltó eseményt, a leállítandó veszélyes funkciókat, a biztonságos állapotot, a legnagyobb megengedett reakcióidőt, az üzemmódokat, a hibaviselkedést, a visszaállítás feltételeit és az előírt PLr- vagy SIL-szintet.

5. Bontsa műszaki részkérdésekre a megoldást

A burkolat felveti a szilárdság és elérhetőség kérdését. A zárva tartás a hozzáférési időt és a kijátszást. A leállítás a vezérlést, a beavatkozó elemeket és a validálást. Így választhatók ki indokoltan a B típusú szabványok.

6. Értékelje a valós emberi feladatokat

Vizsgálja meg a tisztítást, átállást, karbantartást és elakadáselhárítást is. Ellenőrizze, bent maradhat-e valaki, látható-e a teljes zóna a visszaállítás helyéről, és szükségtelenül nehézzé teszi-e a védelem a munkát.

7. A vizsgálat előtt rögzítse az elfogadási kritériumokat

Előre határozza meg a maximális leállási időt, a minimális távolságot, a megengedett nyílásméreteket, az elvárt hibareakciókat, a zárfeloldás feltételeit és az újraindítás szabályait.

8. Végezze el az ellenőrzést és a validálást

Alkalmazzon számítást, szemrevételezést, méretmérést, funkcionális próbát, leállásiidő-mérést és hibaszimulációt. A jegyzőkönyv tartalmazza a gép konfigurációját, a mérőeszközt, a feltételeket, a mért értékeket és a vizsgálat végrehajtóját.

9. Térjen vissza a kockázatértékeléshez

Állapítsa meg, hogy a kockázat kellően csökkent-e, keletkezett-e új veszély, összehangoltak-e a védelmi intézkedések, és milyen fennmaradó kockázatról kell tájékoztatni a felhasználót.

A minimális döntési és bizonyítási mátrix

Minden jelentős veszélyes helyzethez olyan dokumentáció szükséges, amelyből a döntés és annak bizonyítéka mindkét irányban visszakövethető.

Mező Rögzítendő tartalom
Veszély és veszélyes helyzet A veszélyforrás, az emberi feladat, az érintett személy, a hozzáférés módja, a zóna és a lehetséges következmény
Az első kockázatcsökkentési lépés eredménye Miért nem volt a kockázat eleve biztonságos kialakítással megszüntethető?
C típusú szabvány Alkalmazási terület, konkrét követelmény, kizárások és a szabványon kívül maradó veszélyek
Védelmi intézkedés Védőburkolat, védőberendezés vagy kiegészítő védelmi intézkedés
Biztonsági funkció Elvárt viselkedés, biztonságos állapot, reakcióidő, PLr vagy SIL
B típusú szabványok A megoldás egyes műszaki részeit szabályozó dokumentumok és alkalmazott részeik
Alapvető követelmények Az irányelv vagy a rendelet alkalmazandó pontjai
Elfogadási kritérium A vizsgálatok előtt meghatározott érték vagy elvárt viselkedés
Ellenőrzés és validálás Módszer, mérési eredmény, számítás, jegyzőkönyv vagy jelentés
Új és fennmaradó kockázat Az ismételt értékelés eredménye és a felhasználónak átadandó információ

A dokumentáció minőségének legegyszerűbb próbája, ha kiválasztunk egy veszélyt, és végigkövetjük az elfogadott mérési eredményig. Ezután fordított irányban is megvizsgáljuk, hogy az adott vizsgálat melyik tervezési döntést és jogi követelményt igazolja.

Ha a nyomvonal egy szabványszámnál megszakad, a dokumentáció csak listát tárol. Indoklást és bizonyítékot nem.

Összegzés: a szabványlista nem tervez biztonságos gépet

A gép biztonsága nem egy védőburkolat, fényfüggöny vagy biztonsági vezérlő kiválasztásán múlik. Az számít, hogy a megmaradt kockázathoz megfelelő, egymással összehangolt intézkedések készültek-e, és működésük igazolt-e a valós feladatokban.

Minden feltüntetett szabványhoz meg kell tudni mondani, melyik veszély vagy követelmény indokolta, melyik műszaki megoldásban alkalmazták, milyen biztonsági funkció kapcsolódik hozzá, és melyik számítás, mérés vagy vizsgálati jegyzőkönyv igazolja a teljesülést.

Ugyanez érvényes az alkatrészek dokumentumaira. A fényfüggöny nyilatkozata nem igazolja a telepítési távolságot. A vezérlő adatai nem igazolják a programot. A reteszelő kapcsoló CE-jelölése nem bizonyítja, hogy a veszély időben megszűnik. Az elért PL nem zárja ki, hogy valaki megkerülje a védelmet vagy észrevétlenül bent maradjon a zónában.

A végső választ a kész gépen végzett ellenőrzés adja. Megakadályozza-e a burkolat a hozzáférést? Megállnak-e a megfelelő mozgások? Elég sokáig marad-e zárva az ajtó? A mért teljes leállási idő alapján megfelelő helyen van-e a fényfüggöny? Kizárt-e a váratlan indítás a tápellátás visszatérésekor?

A papír minden szabványt elbír. A gép a vizsgálat során válaszol — és ennek a válasznak kell szerepelnie a műszaki dokumentációban.

A Safety Software segítségével ez a bizonyítási lánc folyamatosan dokumentálható a veszélytől és az emberi feladattól a követelményen és a védőintézkedésen át egészen a vizsgálatig és az ismételt kockázatértékelésig.

Szakmai és jogi háttér

A témához rendszerint az ISO 12100, EN ISO 14120, EN ISO 13857, EN ISO 14119, EN ISO 13849-1 és EN ISO 13849-2, EN IEC 62061, EN ISO 13855, EN IEC 61496 sorozat, EN ISO 14118, EN ISO 13850, EN 60204-1, EN ISO 4413, EN ISO 4414 és az EN ISO 14122 sorozat alkalmazható részeit kell megvizsgálni.

A jogi alapot a 2006/42/EK gépekről szóló irányelv, az (EU) 2023/1230 géprendelet, valamint a harmonizált szabványok hivatkozásait közzétevő (EU) 2023/1586 bizottsági végrehajtási határozat adja. Az értelmezést az Európai Bizottság gépirányelvi alkalmazási útmutatója és az uniós termékszabályok végrehajtásáról szóló Kék útmutató segíti; elsőbbsége mindig az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdetett jogszabályoknak van.

Egy szabvány említése nem jelenti automatikusan, hogy annak minden kiadása harmonizált, vagy hogy a teljes gépre megfelelőségi vélelmet biztosít. A pontos kiadást, jogszabályi státuszt, közzétételi korlátozást és a ZA melléklet szerinti lefedettséget minden projektnél külön ellenőrizni kell.

Gyakori kérdések

Mik a gépek műszaki védőintézkedései az ISO 12100 szerint?

A gépek műszaki védőintézkedései csökkentik az olyan veszélyeknek való kitettséget, amelyeket önmagukban biztonságos konstrukciós megoldásokkal nem sikerült megfelelően kiküszöbölni. Ide tartoznak többek között a védőburkolatok, a védőberendezések, a reteszelőberendezések, a védőburkolat-reteszelés, valamint a biztonsággal összefüggő leállítási funkciók.

Alkalmazásuk az ISO 12100 szabványban ismertetett háromlépcsős kockázatcsökkentési módszer második lépése. A védőintézkedés kiválasztásának a kockázatértékelésen, az előrelátható emberi feladatokon és a gép viselkedésén kell alapulnia.

Mikor lehet áttérni a műszaki védelmi intézkedések tervezésére?

A második lépésre a veszélyek kiküszöbölési, illetve a kockázat konstrukció, energia, folyamat vagy feladat-végrehajtási mód megváltoztatásával történő csökkentési lehetőségeinek tényleges elemzése után lehet továbblépni.

Önmagában a 3D modell elkészülte vagy a gyártás megkezdése nem indokolja védőburkolat alkalmazását a konstrukció javítása helyett. Igazolni kell, hogy milyen fennmaradó kockázat maradt, és miért nem csökkenthető tovább kellő mértékben önmagukban biztonságos megoldásokkal.

Hogyan válasszunk a rögzített védőburkolat, a nyitható védőburkolat és a fényfüggöny között?

A rögzített védőburkolat általában akkor megfelelő, ha a veszélyes térhez nem szükséges hozzáférni, vagy csak ritkán van szükség hozzáférésre. Gyakori hozzáférés esetén reteszelőberendezéssel ellátott nyitható védőburkolat alkalmazható, elektroérzékeny védőberendezés pedig akkor, ha a gép biztonságosan leállítható, mielőtt az ember elérné a veszélyforrást.

A fényfüggöny nem nyújt védelmet a kirepülő elemekkel, a fröccsenéssel, a sugárzással vagy a kibocsátásokkal szemben. Ilyen esetekben fizikai védőburkolatra vagy több védelmi intézkedés kombinációjára lehet szükség.

Mikor szükséges a mozgatható védőburkolat reteszelése?

A védőburkolat zárva tartása akkor lehet szükséges, ha a leállítási parancs kiadása után a veszély nem szűnik meg azelőtt, hogy hozzá lehetne férni a veszélyes térhez. Ez vonatkozik például a hosszú kifutási idejű gépekre, a fennmaradó nyomásra vagy az olyan energiára, amelyet nem lehet azonnal biztonságosan levezetni.

A reteszelő és a védőburkolatot zárva tartó berendezések kiválasztását és kialakítását össze kell kapcsolni a kockázatértékeléssel, valamint az ISO 14119 követelményeivel. Figyelembe kell venni továbbá a védőintézkedés kijátszásának lehetőségét és a kezelő erre irányuló motivációját.

Hogyan határozzák meg a védőburkolat vagy a védőberendezés biztonsági távolságát?

A védőburkolatoknál az ISO 13857 vonatkozó követelményei szerint ellenőrizni kell a felettük, alattuk és a nyílásaikon keresztül történő benyúlás lehetőségét. A védőburkolat magassága önmagában nem elegendő, ha annak elhelyezkedése vagy a rések mérete lehetővé teszi a veszélyforrás elérését.

A fényfüggöny, a lézerszkenner vagy más érzékelőberendezés elhelyezkedése többek között a teljes leállási időtől és a személy közeledési sebességétől függ. A védőberendezések távolságának meghatározására vonatkozó alapelveket az ISO 13855 határozza meg.

Kapcsolja össze a műszaki védőintézkedéseket a kockázatértékeléssel

Dokumentálja a védőburkolatok, reteszelések és biztonsági funkciók kiválasztását a konkrét veszélyek alapján. Tegye nyomon követhetővé a döntéseket, számításokat és ellenőrzéseket.

Hozzon létre fiókot